Az Európai Unió a kínai textilipar egyik fontos exportpiaca.Kína EU-ba irányuló textil- és ruhaexportjának aránya a teljes iparághoz viszonyítva 2009-ben elérte a 21,6%-os csúcsot, amivel meghaladta az Egyesült Államokat.Ezt követően az EU aránya Kína textil- és ruhaexportjában fokozatosan csökkent, mígnem 2021-ben az ASEAN felülmúlta, 2022-ben pedig 14,4%-ra esett vissza. 2023 óta Kína textil- és ruházati exportjának mértéke Az Európai Unió tovább csökkent.A kínai vámadatok szerint Kína textil- és ruházati exportja az EU-ba januártól áprilisig elérte a 10,7 milliárd dollárt, ami éves szinten 20,5%-os csökkenést jelent, az export aránya a teljes iparágra nézve 11,5%-ra csökkent. .
Az Egyesült Királyság egykor az EU piacának fontos eleme volt, és 2020 végére hivatalosan is lezárta a Brexitet. A Brexit Brexit után az EU teljes textil- és ruházati importja mintegy 15%-kal csökkent.2022-ben Kína textil- és ruházati exportja az Egyesült Királyságba 7,63 milliárd dollárt tett ki.2023 januárja és áprilisa között Kína textil- és ruházati exportja az Egyesült Királyságba 1,82 milliárd dollárt tett ki, ami 13,4%-os éves csökkenést jelent.
Az idei év óta a kínai textilipar EU-ba és az angol piacra irányuló exportja csökkent, ami szorosan összefügg a makrogazdasági trenddel és az importbeszerzési szokásokkal.
A fogyasztási környezet elemzése
A devizakamatok többszörös emelésére került sor, ami súlyosbította a gazdasági gyengeséget, ami a személyes jövedelmek gyenge növekedését és instabil fogyasztói bázist eredményezett.
2023 óta az Európai Központi Bank háromszor emelt kamatot, az irányadó kamat pedig 3%-ról 3,75%-ra emelkedett, ami jelentősen magasabb, mint a 2022 közepén érvényes nulla kamatpolitika;A Bank of England idén kétszer is kamatot emelt, az irányadó kamat 4,5%-ra emelkedett, mindkettő a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta a legmagasabb szintet érte el.A kamatok emelkedése növeli a hitelfelvételi költségeket, korlátozza a beruházások és a fogyasztás élénkülését, ami gazdasági gyengüléshez és a személyi jövedelem növekedésének lassulásához vezet.2023 első negyedévében Németország GDP-je 0,2 százalékkal csökkent éves szinten, míg az Egyesült Királyság és Franciaország GDP-je mindössze 0,2, illetve 0,9 százalékkal nőtt éves összevetésben.A növekedés üteme 4,3, 10,4 és 3,6 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest.Az első negyedévben a német háztartások rendelkezésre álló jövedelme 4,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a brit munkavállalók nominálbére 5,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami 4, illetve 3,7 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. tavalyi időszakban, a francia háztartások tényleges vásárlóereje pedig 0,4%-kal csökkent hónapról hónapra.Emellett a brit Asadal áruházlánc jelentése szerint májusban a brit háztartások rendelkezésre álló jövedelmének 80%-a csökkent, a brit háztartások 40%-a pedig negatív jövedelmi helyzetbe került.A tényleges bevétel nem elegendő a számlák kifizetésére és a szükségletek elfogyasztására.
Az összár magas, a ruházati cikkek és ruházati termékek fogyasztói árai ingadoznak és emelkednek, gyengítve a tényleges vásárlóerőt.
Az olyan tényezők hatására, mint a túlzott likviditás és a kínálati hiány, az európai országok 2022 óta általában súlyos inflációs nyomással szembesülnek. Bár az eurózóna és az Egyesült Királyság 2022 óta gyakran emelt kamatokat az áremelkedések megfékezésére, az EU-ban és az Egyesült Királyságban az inflációs ráták a közelmúltban a 2022 második felében elért 10% feletti csúcspontjukról 7%-ra 9%-ra csökkent, de még mindig messze a normál, 2 körüli inflációs szint felett.A magas árak jelentősen megemelték a megélhetési költségeket és visszafogták a fogyasztói kereslet növekedését.2023 első negyedévében a német háztartások végső fogyasztása 1%-kal csökkent éves szinten, miközben a brit háztartások tényleges fogyasztási kiadása nem nőtt;A francia háztartások végső fogyasztása havonta 0,1%-kal, a személyes fogyasztás ártényezők nélkül számított mennyisége 0,6%-kal csökkent havonta.
A ruházati fogyasztási árak szempontjából Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság nemcsak hogy nem csökkent fokozatosan az inflációs nyomás enyhülésével, hanem ingadozó emelkedő tendenciát is mutat.A háztartások gyenge jövedelmének növekedése mellett a magas árak jelentősen gátolják a ruhafogyasztást.2023 első negyedévében a háztartási ruházati és lábbeli fogyasztási kiadások Németországban 0,9%-kal nőttek éves összevetésben, míg Franciaországban és az Egyesült Királyságban a háztartási ruházati és lábbelik fogyasztási kiadásai 0,4%-kal, illetve 3,8%-kal csökkentek éves összevetésben , a növekedési ráta 48,4, 6,2 és 27,4 százalékponttal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.2023 márciusában a ruházati termékek kiskereskedelme Franciaországban éves szinten 0,1%-kal, míg áprilisban a ruházati termékek kiskereskedelmi forgalma Németországban 8,7%-kal csökkent éves szinten;Az első négy hónapban a ruházati termékek kiskereskedelmi forgalma az Egyesült Királyságban 13,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami 45,3 százalékponttal lassult az előző év azonos időszakához képest.Ha az áremelkedést nem vesszük figyelembe, akkor a tényleges kiskereskedelmi forgalom gyakorlatilag nulla növekedést jelent.
Import helyzetelemzés
Jelenleg az EU-n belüli textil- és ruházati termékek importvolumene nőtt, míg a külső behozatal csökkent.
Az EU textil- és ruházati termékeinek fogyasztási piaci kapacitása viszonylag nagy, és az EU független textil- és ruházati kínálatának fokozatos csökkenése miatt a külső import az EU számára fontos módja a fogyasztói kereslet kielégítésének.1999-ben a külső import aránya az EU teljes textil- és ruházati behozatalához viszonyítva kevesebb mint a fele, mindössze 41,8%.Azóta ez az arány évről évre növekszik, 2010 óta meghaladja az 50%-ot, mígnem 2021-ben ismét 50% alá esik. 2016 óta az EU évente több mint 100 milliárd dollár értékben importál textileket és ruházatot kívülről, 2022-ben 153,9 milliárd dollár importértékkel.
2023 óta az EU-n kívülről importált textil- és ruházati cikkek iránti kereslet csökkent, miközben a belső kereskedelem fenntartotta a növekedést.Az első negyedévben összesen 33 milliárd dollár értékben importáltak külföldről, ami 7,9%-os éves csökkenést jelent, az arány pedig 46,8%-ra csökkent;Az EU-n belüli textil- és ruhaimport értéke 37,5 milliárd dollár volt, ami 6,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.Országonként az első negyedévben Németország és Franciaország 3,7%-kal, illetve 10,3%-kal nőtt az EU-n belüli textil- és ruházati termékek importja az előző év azonos időszakához képest, míg az EU-n kívülről származó textil- és ruházati termékek importja 0,3%-kal csökkent. %-kal, illetve 9,9%-kal az előző év azonos időszakához képest.
Az Európai Unióból származó textil- és ruhaimport visszaesése az Egyesült Királyságban lényegesen kisebb, mint az EU-n kívülről érkező importé.
Nagy-Britannia textil- és ruházati importja elsősorban az EU-n kívüli kereskedelemből áll.2022-ben az Egyesült Királyság összesen 27,61 milliárd font textil- és ruházati terméket importált, amelynek mindössze 32%-át az EU-ból, 68%-át pedig az EU-n kívülről importáltak, ami valamivel alacsonyabb, mint a 2010-es 70,5%-os csúcs. Az adatok szerint a Brexit nem gyakorolt jelentős hatást az Egyesült Királyság és az EU közötti textil- és ruhakereskedelemre.
Az Egyesült Királyság 2023 januárja és áprilisa között összesen 7,16 milliárd fontnyi textil- és ruházati terméket importált, amelyből az EU-ból importált textil és ruházat mennyisége 4,7%-kal csökkent éves összehasonlításban, a textil- és ruházati cikkek mennyisége pedig az EU-n kívülről 14,5%-kal csökkent éves szinten, és az EU-n kívüli behozatal aránya is 3,8 százalékponttal, 63,5%-ra mérséklődött éves szinten.
Az elmúlt években Kína aránya az EU és az Egyesült Királyság textil- és ruházati importpiacán évről évre csökkent.
2020 előtt Kína aránya az EU textil- és ruházati importpiacán 2010-ben 42,5%-os csúcsot ért el, azóta pedig évről évre csökkent, 2019-ben 31,1%-ra esett vissza. A COVID-19 járvány a kereslet gyors növekedését idézte elő. Európai Uniós maszkokhoz, védőruházathoz és egyéb termékekhez.A járványmegelőző anyagok tömeges behozatala 42,7%-ra emelte Kína részesedését az EU textil- és ruházati importpiacán.Azóta azonban, ahogy a járványmegelőzési anyagok iránti kereslet tetőpontjáról csökkent, és a nemzetközi kereskedelmi környezet egyre összetettebbé vált, a Kína által az Európai Unióban exportált textil- és ruházati cikkek piaci részesedése visszatért a csökkenő pályára, elérve 2022-ben 32,3%. Miközben Kína piaci részesedése csökkent, a három dél-ázsiai ország, például Banglades, India és Pakisztán piaci részesedése nőtt a legjelentősebben.A három dél-ázsiai ország textil- és ruházati termékei 2010-ben az EU importpiacának mindössze 18,5%-át tették ki, ez az arány pedig 2022-re 26,7%-ra nőtt.
Amióta az Egyesült Államokban életbe lépett az úgynevezett „Xinjiang Related Act”, a kínai textilipar külkereskedelmi környezete összetettebbé és súlyosabbá vált.Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében fogadta el az úgynevezett „kényszermunka tilalma” tervezetet, amelyben azt javasolta, hogy az EU tegyen intézkedéseket a kényszermunkával előállított termékek uniós piacokon való felhasználásának megtiltására.Bár az EU még nem jelentette be a tervezet előrehaladását és hatálybalépésének időpontját, sok vásárló a kockázatok elkerülése érdekében kiigazította és csökkentette közvetlen behozatali skáláját, ami közvetve készteti a kínai textilipari vállalkozásokat a tengerentúli termelési kapacitás növelésére, ami kihat a kínai textiltermékek közvetlen exportjára, ruházat.
2023 januárja és áprilisa között Kína piaci részesedése az Európai Unióból importált textil- és ruházati cikkekben mindössze 26,9% volt, ami 4,1 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, és a három dél-ázsiai ország összaránya meghaladta a 2,3 százalékot. pontokat.Országos szempontból csökkent Kína részesedése az Európai Unió fő tagországainak, Franciaországnak és Németországnak a textil- és ruhaimport piacán, és ugyanezt a tendenciát mutatta részesedése az Egyesült Királyság importpiacán is.2023 januárja és áprilisa között a Kína által exportált textil- és ruházati cikkek aránya Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság importpiacain 27,5%, 23,5% és 26,6% volt, ami 4,6, 4,6 és 4,1 százalékos csökkenést jelent. pont az előző év azonos időszakához képest.
Feladás időpontja: 2023. július 17