Október végétől kezdődően több egymást követő napon tiltakoznak a textiliparban dolgozók, akik jelentős fizetésemelést követeltek Banglades fővárosában és központi ipari területein.Ez a tendencia vitákat váltott ki arról is, hogy a ruhaipar hosszú távon nagy mértékben függ az olcsó munkaerőtől.
Az egész ügy hátterében az áll, hogy Kína után a világ második legnagyobb textilexportőreként Bangladesnek megközelítőleg 3500 ruhagyára van, és közel 4 millió munkavállalót foglalkoztat.A világszerte ismert márkák igényeinek kielégítése érdekében a textilmunkásoknak gyakran túlórázniuk kell, de a minimálbér csak 8300 Banglades Taka/hó, ami hozzávetőlegesen 550 RMB vagy 75 USD.
Legalább 300 gyárat zártak be
Az elmúlt év közel 10%-os tartós inflációjával szembesülve Bangladesben a textilmunkások új minimálbér-szabványokról tárgyalnak a textilipar cégtulajdonosainak szövetségeivel.A munkavállalók legújabb követelése a minimálbér-norma közel megháromszorozása, 20390 Taka, de a cégtulajdonosok csak 25%-os emelést javasoltak 10400 Takára, ami még feszültebbé teszi a helyzetet.
A rendőrség közölte, hogy az egyhetes demonstráció alatt legalább 300 gyárat zártak be.A tiltakozások eddig két munkás halálát és tucatnyi megsérülését okozták.
A ruházati alkalmazottak szakszervezeti vezetője múlt pénteken kijelentette, hogy a Levi's és a H&M a világ vezető ruhamárkái, amelyek gyártási leállásokat tapasztaltak Bangladesben.
Több tucat gyárat raboltak ki a sztrájkoló munkások, további százakat zártak be a lakástulajdonosok, hogy elkerüljék a szándékos károkat.Kalpona Akter, a Bangladesi Ruházati és Ipari Dolgozók Szövetségének (BGIWF) elnöke az Agence France Presse-nek elmondta, hogy a megszűnt gyárak között „sok nagyobb gyár található az országban, amelyek szinte minden nagyobb nyugati márka és kiskereskedő számára gyártanak ruhát”.
Hozzátette: "A márkák közé tartozik a Gap, a Wal Mart, a H&M, a Zara, az Inditex, a Bestseller, a Levi's, a Marks and Spencer, a Primary és az Aldi."
A Primark szóvivője kijelentette, hogy a dublini székhelyű gyorsdivat-kiskereskedő „nem tapasztalt semmilyen fennakadást az ellátási láncunkban”.
A szóvivő hozzátette: „Továbbra is tartjuk a kapcsolatot beszállítóinkkal, akik közül néhányan ideiglenesen bezárták gyáraikat ebben az időszakban.”Az esemény során károkat szenvedett gyártók nem akarják nyilvánosságra hozni, hogy milyen márkanevekkel működtek együtt, attól tartva, hogy elveszítik a vásárlói megrendeléseket.
Komoly különbségek a munkaerő és a menedzsment között
Az egyre élesebb helyzetre válaszul Faruque Hassan, a Bangladesi Ruhagyártók és Exportőrök Szövetségének (BGMEA) elnöke is nehezményezte az iparág helyzetét: a bangladesi dolgozók ilyen jelentős béremelési igényének támogatása azt jelenti, hogy a nyugati ruhamárkáknak növelik a rendelési áraikat.Bár ezek a márkák nyíltan állítják, hogy támogatják a dolgozók fizetésemelését, a valóságban azzal fenyegetnek, hogy a költségek növekedése esetén a megrendeléseket más országokba továbbítják.
Idén szeptember végén Hassan írt az American Apparel and Footwear Association-nek, abban a reményben, hogy előkerülnek, és ráveszik a nagyobb márkákat a ruharendelések árának emelésére.A levélben ezt írta: „Ez nagyon fontos az új bérnormákra való zökkenőmentes átálláshoz.A bangladesi gyárak gyenge globális kereslettel néznek szembe, és olyan rémálomban vannak, mint a „helyzet”
Jelenleg a bangladesi minimálbér-bizottság minden érintett féllel egyeztet, és a cégtulajdonosoktól származó árajánlatokat a kormány is „nem praktikusnak” tartja.De a gyártulajdonosok azzal is érvelnek, hogy ha a dolgozók minimálbér-követelménye meghaladja a 20 000 Takát, akkor Banglades elveszíti versenyelőnyét.
A „fast fashion” iparág üzleti modelljeként a nagy márkák versengenek azért, hogy a fogyasztóknak alacsony árakat biztosítsanak, ami az ázsiai exportáló országok munkavállalóinak alacsony jövedelmében gyökerezik.A márkák nyomást fognak gyakorolni a gyárakra, hogy alacsonyabb árakat kínáljanak, ami végső soron a dolgozók bérében is meg fog jelenni.A világ egyik legnagyobb textilexportáló országaként a legalacsonyabb munkavállalói bérekkel rendelkező Banglades az ellentmondások teljes kitörésével néz szembe.
Hogyan reagálnak a nyugati óriások?
A bangladesi textilipari munkások igényeivel szemben néhány ismert márka hivatalosan is reagált.
A H&M szóvivője kijelentette: a cég támogatja az új minimálbér bevezetését a dolgozók és családjaik megélhetési költségeinek fedezésére.A szóvivő nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a H&M emelni fogja-e a rendelési árakat a fizetésemelés támogatása érdekében, de rámutatott, hogy a vállalatnak van egy olyan mechanizmusa a beszerzési gyakorlatban, amely lehetővé teszi a feldolgozó üzemek számára, hogy a béremeléseknek megfelelően emeljék az árakat.
A Zara anyavállalatának, az Inditexnek a szóvivője kijelentette, hogy a vállalat a közelmúltban nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben megígérte, hogy támogatja az ellátási láncában dolgozó munkavállalókat a megélhetésükhöz szükséges bérük kielégítésében.
A H&M által benyújtott dokumentumok szerint 2022-ben hozzávetőlegesen 600 000 bangladesi dolgozó dolgozik a H&M teljes ellátási láncában, akiknek átlagos havi bére 134 USD, ami jóval meghaladja a bangladesi minimumszabványt.Horizontálisan összehasonlítva azonban a H&M ellátási láncának kambodzsai dolgozói átlagosan 293 dollárt kereshetnek havonta.Az egy főre jutó GDP szempontjából Banglades lényegesen magasabb, mint Kambodzsa.
Ezenkívül a H&M indiai munkavállalók bére valamivel 10%-kal magasabb, mint a bangladesi dolgozóké, de a H&M is lényegesen több ruhát vásárol Bangladesből, mint Indiából és Kambodzsából.
A Puma német cipő- és ruhamárka 2022-es éves jelentésében szintén megemlítette, hogy a bangladesi dolgozóknak fizetett fizetés jóval magasabb, mint a minimális benchmark, de ez a szám csak a 70%-a a külső szervezetek által meghatározott „helyi létbér-referenciaértéknek”. egy viszonyítási alap, ahol a bérek elegendőek ahhoz, hogy a munkavállalók megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak és családjuknak).A kambodzsai és vietnami Pumánál dolgozó munkavállalók olyan jövedelmet kapnak, amely megfelel a helyi létminimumnak.
A Puma közleményben leszögezte azt is, hogy nagyon fontos a bérkérdés közös kezelése, hiszen ezt a kihívást egyetlen márka nem tudja megoldani.A Puma azt is kijelentette, hogy Bangladesben számos nagy beszállító rendelkezik olyan politikával, amely biztosítja, hogy a munkavállalók jövedelme megfeleljen a háztartási igényeknek, de a vállalatnak még mindig "sok dologra kell figyelnie" annak érdekében, hogy irányelveit további lépésekké alakítsa.
A bangladesi ruhaipar sok „fekete történelemmel” rendelkezik a fejlesztési folyamat során.A legismertebb egy épület összeomlása a Száva kerületben 2013-ban, ahol több ruhagyár továbbra is követelte a dolgozókat, hogy dolgozzanak, miután a kormány figyelmeztetést kapott az „épület repedéseiről”, és közölték velük, hogy nincs biztonsági probléma. .Ez az incidens végül 1134 halálos áldozatot követelt, és arra késztette a nemzetközi márkákat, hogy az alacsony árak mellett a helyi munkakörnyezet javítására összpontosítsanak.
Feladás időpontja: 2023. november 15